A gazdasági válságnak fittyet hányva 2009-ben Románia az eddigi legtermékenyebb pályázati szezont produkálta. Ebben jelentős szerep tulajdonítható annak, hogy az EU-tagság harmadik évében végre teljes gőzzel (bár nem akadálymentesen) működött a strukturális és vidékfejlesztési alapok kezelése is. A kiírások száma olyan magas volt, hogy nem lehet egyértelmű, egzakt összefoglalót adni róluk. Mégis megpróbáljuk.
(első rész)
Magyarország
A gazdasági válság, a megszorító intézkedések nem érintették a határon túli magyaroknak szánt alapokat, mi több, a kifizetésekben sem észleltünk fennakadásokat. Minden a régi volt a kiírások tárgyát is tekintve, a szokásos, határon túli magyar szervezetekkel (is) foglalkozó támogatók a szokásos időpontokban hirdettek meg pályázatokat. A Szülőföld Alap kétszer hirdetett pályázatokat és eredményeket, a legutóbbi döntését éppen december közepén tette közzé. A magyar-magyar együttműködéseket támogató Nemzeti Civil Alap is már megszokottan egyszer hirdetett pályázatot és nyerteseket. A Corvinus Támogatásközvetítő ZRT. esetében a PONT csapata viszont egyértelmű forrásbővülést tapasztalt. Az eddig már bejáratott kiírások mellett olyanok is megjelentek, amelyek újításként számítottak, például gazdasági média és turisztika területén.
Románia
A válság ebben az esetben már érezhető volt. Fontos kiemelnünk, hogy ide a kizárólag román költségvetési forrásból táplálkozó alapokat értjük. A legjelentősebb visszalépés a kultúra területén volt tapasztalható, ugyanis a Kulturális Minisztérium a 2008 végén elhamarkodottan meghirdetett 2009-es pályázatát tavaly januárban kénytelen-kelletlen visszavonta azzal a megjegyzéssel, hogy a későbbiekben ezt még újra meghirdetheti. Nem tette meg. Az Ifjúsági és Sportminisztérium esetében a galibát (csak sejtjük, hogy) a régi miniszterasszony feltételezetten illegális kampányköltekezései okozták, amelyek felborították a teljes költségvetés. Emiatt annyira későn hirdettek meg országos szintű ifjúsági pályázatokat, hogy a forgatókönyv szerint egy egyetemista diákszövetségnek például elméletileg egy (!!!) napja maradt egy teljes projekt megvalósítására.
Összességében az volt érzékelhető, hogy jóformán minden pályázat esetében megnőtt a források terheltsége. Egyes esetekben pontosan ezért törtnhetett meg az, hogy bár az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala két pályázati kiírást tervezett, a másodikra már elfogyott a pénze.
Ha a romániai magyar szervezetek és magyar térségek cégeinek pályázatait szemléljük, akkor a PONT csapata azt a következtetést vonja le, hogy az RMDSZ kormányon kívülisége több esetben egyértelműen vezetett a „magyar” pályázatok nagyobb mértékű visszautasításához. Sok esetben – bár az elbírálási kritériumrendszert, a pontozási mechanizmust is nyilvánosságra hozták – az értékelés nem kimondottan csak a pályázatok szakmai minősége szerint alakult.
Pozitív jelenségnek számít a helyi és megyei közigazgatási szervek (helyi, megyei tanácsok) által meghirdetett, főképpen civil szervezeteknek szóló pályázatok számának növekedése. Az egy-egy pályázatra nyújtott támogatás értéke jóval alacsonyabb, mint országos pályázati kiírásoknál, azonban ezek a források alkalmasak arra, hogy olyan szervezetek is támogatáshoz jussanak, amelyek országosan nehezen rúgnának labdába.
EU
Vidékfejlesztési Alapok
A Strukturális Alapokhoz hasonlítható Vidékfejlesztési Alapok helyzete is azt mutatja, hogy megnőtt a kiírások száma, azonban mivel egy programba tömörítettek minden támogatási prioritást, a támogatási rendszer átláthatóbb. Alapvetően minden, 2009-ben meghirdetett kiírás keretében az volt tapasztalható, hogy a kiíró egyrészt nagyon kevés (három, legtöbb négy hét) időt hagyott a meghirdetéstől a határidőig, vagyis teljes pályázatot csak olyan cégek és szervezetek tudtak leadni, amelyek előzetesen már készültek a projektekkel és a hozzájuk szükséges tervekkel, tanulmányokkal, másrészt a legtöbb esetben vagy ismételten pályázatot kellett hirdetni, vagy határidőt kellett hosszabbítani, mert az említett előzetesen készülők száma nem volt elégséges a rendelkezésre álló keret teljes lefedésére, szerződtetésére.
A PONT tanácsa ez esetben az, hogy aki ilyen forrásokat szeretne igénybe venni, az mindenképpen előző évi pályázati kiírások alapján igazodjon el, és ne várjon egy-egy kiírás meghirdetésére ahhoz, hogy elkezdje a gyakorlatban is összeállítani pályázatát.
Közösségi programok
A Közösségi Programokat a teljes Európai Unió szintjén hirdetik meg, fő céljuk az, hogy olyan ágazati támogatásokat nyújtsanak, amelyek elősegítik a tagállamok közintézményei, civil szervezetei és vállalkozói közötti együttműködést, tapasztalatátadást, valamint az európai szintű hálózatszervezést. A 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban mintegy két tucat ilyen jellegű program működik. Legtöbbjükben nyilvános pályázatokat is hirdetnek.
Románia szintjén a legnépszerűbb közösségi programmá a Youth in Action (Románul „Programul Tineret în Acţiune”, magyarul „Fiatalok Lendületben Program”) nőtte ki magát, ez annak is köszönhető, hogy egyrészt a romániai koordinátor szervezetnek lehetősége van helyi szinten is pályázatot hirdetni, ugyanakkor a helyi koordinátor okos módon használja fel az internet által biztosított népszerűsítési lehetőségeket ezáltal elérve azt, hogy a 2009-es jelentkezés sok esetben akár kétszerese legyen a 2008-as érdeklődésnek.
Más
Nem egy olyan alkalom adódott 2009 folyamán, amikor „váratlan” pályázatok jelentek meg, amelyeket nem lehetett sem „román”, sem „magyar”, sem „EU” kategóriába sorolni. Csak a példa kedvéért említésre méltó a Norvég Alap második pályázati felhívása, amelyet Romániában a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány koordinál, vagy a Soros Alapítvány által meghirdetett Sürgősségi Alap, amely a gazdasági világválság apropóján került meghirdetésre. De az ilyen jellegű pályázatok száma is igen jelentős volt.
Második rész következik... (EU Strukturális Alapok, következtetések)
