A környezetvédelem egyesek szerint egy új vallás, mások szerint hatalmas biznisz, és van, aki szerint létszükséglet. Az ön meghatározásában mi a környezetvédelem?
– A környezetvédelem az én megközelítésemben egy lételem. Azt kellene jelentenie minden ember számára, ahogyan reggel felkel, ahogy napközben cselekszik, ahogy viselkedik a gyerekeivel, a környezetével szemben. Minden cselekedetünk ennek jegyében kellene történjen.
Ebben a két hónapban saját magam számára is nagyon sokszor feltettem a kérdést, hogy én miért nem viszonyultam eddig így ehhez? Miért voltak bizonyos helyzetek, amikor nem tudatosult bennem, hogy milyen fontos a környezetvédelem? Ez egy nagyon hosszú, nagyon sokrétű történet. Nyilvánvaló, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek védjék a környezetüket.
Az utóbbi években a nemzetközi színtéren nagyon megnőtt a környezetvédelem szerepe, súlya. Mennyire igaz ez Romániára?
– Romániában is teljesen más a viszonyulás most, mint ezelőtt néhány évvel. Korábban kevesebb lehetőség volt információhoz jutni, most például már mindenki tudja, hogy a meteorológiai jelentésekben mit jelent a sárga, a narancssárga, a piros kód.
Minden információt meg lehet találni az interneten, és többen odafigyelnek erre. Változás érezhető a tekintetben, ahogyan viszonyulunk bizonyos kényes kérdésekhez: a szelektív hulladékgyűjtéshez, vagy ahhoz, hogy hogyan vásárolunk, milyen anyagokból készül a bútor, amit megveszünk. Lassan köztudott, hogy melyek a környezetbarát és melyek a környezetszennyező anyagok.
Egyébként idén, remélem szeptemberig benyújtjuk azt a törvénytervezetet, amely környezetbarát akvizíciókról, vásárlásról szól. Kötelezni fogjuk a közintézményeket, hogy amikor bútorvásárlást vagy más olyan beszerzést eszközölnek, ahol környezetkímélő és környezetszennyező anyag között lehet választani, ott a környezetbarát variánst válasszák.
A környezetvédelem súlynövekedésének tulajdonítható be az is, hogy a Környezetvédelmi Alap kerete 1,8 milliárd lejre nőtt a tavalyi 300 millióról?
– Románia kötelező módon kellett változtasson a törvénykezésén, és itt van még tennivaló. 2004-2005-től kezdtük azokat a törvényeket megszavazni, amelyek eurokonformmá tették a törvénykezést. Bizonyos termékek esetében, amelyek szennyezőek vagy nagyon nehezen újrahasznosíthatóak – lásd a műanyag zacskókat, a PET palackokat – bevezettük a környezetvédelmi illetéket. Illetve van olyan törvénykezés, amely arról szól, hogy ha az üdítőipar vagy az ásványvízgyártók nem kímélik a környezetet, akkor nagyon komoly büntetések róhatók ki.
A műanyag palackok terén Románia eleget tesz annak az EU-s követelménynek, amit vállaltunk, hogy 45%-ot újrahasznosítsunk. Az újrahasznosítási arány jelenleg 55% Romániában, de ez elsősorban azért van, mert a gyártó vállalatok komoly pénzeket költenek arra, hogy az újrafeldolgozást segítsék.
De nem működik minden úgy, ahogy kellene, hiszen nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy végigvigyük a rendszert: 139 szeméttelepet be kellett zárjon Románia, a következő öt évben még 101-et be kell zárni. Jövőre adjuk át azokat az európai uniós pénzekből épített szeméttelepeket, amelyek lehetőséget adnak, hogy ezt a rendszert jól működtessük. De úgy-ahogy most is működik, pont azért, mert a termelő cégek áldoznak erre: másképp büntetésként még többet kellene fizessenek.
A teljes hír itt olvasható: http://admin.palyazatok.ro/?page=news&spage=add
